Luxus-e a zenetanulás? - Minden tanév egy újabb sakkjátszma - Sok a részmunkaidős tanár |
Mindegyik megkérdezett intézmény vezetője úgy látja,
krízisbe sodorhatja a készülő törvény a zeneiskolák zavartalan működését, mert
ha támogatás hiányában a tandíj nagyobb százalékát kell a szülőknek kifizetni,
akkor előfordulhat, hogy a diákok egy része kénytelen lesz lemondani zenei
tanulmányairól. A legtöbb iskolában a növendékek a minimumtandíjat fizetik, ez
körülbelül 11 ezer forint egy tanévre.
További nehézséget jelent az intézmények számára az, hogy több kollégát
részmunkaidőben kénytelenek foglalkoztatni megfelelő számú óra hiányában. A
helyzet tehát kritikus, de az intézményvezetők remélik azt, hogy a
törvénytervezetet végül nem fogadják el.
Bár csekély mértékben, de nőtt a tanulók létszáma a megyeszékhely
zeneiskolájában, idén nyolc tanulóval többen, 812-en íratkoztak be -
tájékoztatta kapunkat Szuromi Miklós igazgatóhelyettes. Új pedagógust
is felvettek, aki zongoristák számára fog improvizációs technikákat oktatni.
Induló szak is van a Csermák Antal Zeneiskolában, a népzene tanszaknak 14
tanulója van.
A kiváló minősítést szerzett intézmény az önkormányzat pályázati alapjából
kapott több mint kétmillió forintos támogatást bérkiegészítésre fordítja, így
talán biztosított lesz az oktatók fizetése erre a tanévre, ezenkívül
köz-oktatási alapítványi pályázati pénzből a fa- és a rézfúvós hangszereket
újították fel. Kizárólag eszközfejlesztésre költötte a kétmillió 300 ezer
forintos pályázati összeget a szintén kiválóra minősített pápai Bartók Béla
Zeneiskola, tudtuk meg Falaki Csaba igazgatótól, ugyanekkora
támogatásból a szintén kiváló minősítésű tapolcai zeneiskola fúvós
hangszereket és gitárt szerzett be, a következő évben pedig egy marimbát
szeretnének vásárolni.
Tervek tehát vannak, Péni Béla igazgató azonban nem túl derűlátó,
szerinte a támogatás megvonása a tönk szélére sodorhatja a tapolcai Járdányi
Pál Zeneiskolát, melyben nem a felső tízezerből kerül ki a tanulóifjúság, és a
munkanélküliség is nagymértékű a környéken. Az intézmény alapítványa már amúgy
is évek óta több diá-kot támogat, de a forrásai végesek.
- Zongorát, ütős és vonós hangszereket vásároltunk a
körülbelül két és fél millió forint pályázati pénzből, a teljes összeget
hangszervásárlásra költöttük tehát - közölte Csincsi Ferenc, a
balatonfüredi Ferencsik János Zeneiskola igazgatója.
Minimális forrás jutott fejlesztésekre viszont a várpalotai zeneiskoláben,
mely a Thuri György Gimnáziummal összevonva működik.
Az igazgatónő, Kovács Imréné elmondta: a tanárok száma sem
véglegesült még a várpalotai intézményben, mivel nem minden órát osztottak le,
és az óraszám határozza majd meg a tantestület létszámát.
Körülbelül száz beíratkozott diákja van a balatonalmádi zeneiskolának, a szám
az elmúlt évhez képest körülbelül tíz fővel csökkent.
Hódossy Zoltánné Huiber Gabriella igazgatónő lapunknak elmondta:
épületfelújításra, bútorok vásárlására költötte az intézmény pályázati
pénzeit, jövőre egy digitális zongora vásárlása a cél, mely körülbelül 300
ezer forintba kerül.
Főhajtás az elődöknek |
Pénteken az
Egry József Művelődési Házban Bognár László
szobrászművész kiállítását nyitotta meg Sall Csaba
alpolgármester. A tárlat megtekintése után ünnepi
képviselő-testületi üléssel folytatódott a program, ahol a város
történelméről, valamint az elmúlt öt esztendő legjelentősebb
történéseiről is hallhatott a közönség.
Krisztin N. László polgármester beszédében azt hangsúlyozta,
hogy a 2004-es várossá avatás óta egymilliárd forint értékű
be-ruházás vasósult meg a mintegy 2500 lakosú kisvárosban. Külön
köszönetet mondott mindazoknak, akik az első lépéseket, majd a
máig tartó fejlődést segítették.
Többek között a pécsi egyetemi tanárnak, dr. Tóth Józsefnek
vagy a vízművek helyi vezetőjének, Csali Lajosnak, de
Lasztovicza Jenő és Pál Béla sem maradt ki a sorból,
akik a pályázati támogatások megszerzésében nyújtottak segítséget
az elmúlt években.
Az ünnepségen Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a megyei
közgyűlés elnöke az összefogás fontosságát hagsúlyozta, Pál Béla
(a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke) az ősök,
elődök munkájáról szólt, akik megteremtették a várossá válás
feltételeit.
Szencz Lajosné, a tapolcai kistérségi társulás elnöke hasonló
gondolatokat fogalmazott meg, s kívánt eredményes munkát a
településnek.
Az ünnepi képviselő-testületi ülés után a helyi
óvodások, iskolások, a nyugdíjas- egyesület tagjai, a Nők a
Balatonért Egyesület badacsonytomaji csoportja és a tapolcai
Járdányi Pál Zeneiskola tanárai adtak műsort. Szombaton délelőtt
sportversenyek várták az érdeklődőket, a gyere-keket játszóház és
zenés mese.
Este Krisztin N. László polgármester ünnepi beszéde után koncert
és bál zárta a kétnapos ünnepséget.
Öt éve avatták várossá |
A műsorban közreműködnek a helyi óvoda és iskola
gyermekei, a nyugdíjas egyesület tagjai, a Nők a Balatonért Egyesület
badacsonytomaji csoportja és a tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola
tanárai.
Másnap délelőtt sportversenyek várják az érdeklődőket 9 és 14 órta
között, továbbá a gyerekeket játszóház, zenés mese is. Délután
főzőverseny indul, de lesz labdarúgó torna, majd fellép a Kali Mutu
Szalon Band, a Pipitér óvoda, a Tatay iskola néptáncosai, a Kocsmazaj
zenekar.
19 órakor Krisztin N. László polgármester ünnepi beszédét
hallhatják a résztvevők, majd esti koncert és bál zárja a kétnapos
rendezvényt.
Hétfőn befejeződtek az idei zenei napok |
Az első napon Szakály Ágnes Liszt-díjas cimbalomművész és Varga Zoltán Liszt-díjas kürtművész adott kiváló koncertet, de megint itt járt és felejthetetlen perceket hagyott emlékül a közönségnek a zeneiskola névadójának fia, Járdányi Gergely Liszt-díjas gordonművész. A rendezvénysorozat zárásaként hétfőn este a Járdányi tanulói csillantották meg tudásukat a zenekedvelő közönség előtt. Az est folyamán aztán be is bizonyosodott, hogy valóban van mit megcsillantani, és persze az is, hogy a sokszor monoton gyakorlással teli hétköznapok ilyenkor igazi ünneppé érnek. A növendékek között fellépett Őri Ádám, Vajai Franciska, Blahunka Flóra, Hegyi Gellért, Gusztos Dániel, Blahunka Annamária, Bárka Csanád, Minorics Máté, Varga Júlia, Szabó Klára, Halápi Katinka, Hoffmann Fanni, Takács Eszter, Farkas Klára, Szarka Fatima, Koczka Jázmin, Kovács Ádám és Májer Dániel.
Tapolcai ütőspáros országos sikere |
A Járdányi Pál Zeneiskola két növendéke, Kovács
Ádám és Májer Dániel hétfőn koraeste fellépett a
Tapolcai zenei napok záró növendékhangversenyén is, ahol Péni Béla
igazgató külön gratulált a két ifjúnak.
A dicséret természetesen felkészítő tanáruknak, Tóth Péternek
is szólt, aki valamikor szintén a Járdányi tanulója volt.
A két tapolcai fiú, Májer Dániel (balról) és Kovács Ádám
országos ütős versenyen lettek elsők
(Fotó: Szijártó János)
A győri megmérettetésen mintegy félszáz zeneiskola növendékei léptek
fel szóló- és duó kategóriában.
A három tagú zsűri, Papp Balázs, Holló Aurél és Szabó
István (mindhárman elismert művészek, szaktekintélyek az ütős
hangszerek világában) értékelése szerint a két tapolcai fiú nyújtotta
a legjobbat a párosok versenyében.
A két tapolcai diák egy kortárs szerző, Takács Ferenc Álom
című művét mutatta be, s amint az kiderült, igen nagy sikerrel.
Produkciójuk színvonalát tükrözi, hogy a rendezvényen három különdíjat
is ádadott a Talamba ütősegyüttes, ebből az egyiket Kovács Ádám, a
másikat Májer Dániel vehette át.
Azt már tanáruk, Tóth Péter mondta el, hogy Ádám és Dániel hét éve
tanulnak a zeneiskolában, és mindketten magabiztosan kezelik az ütős
hangszereket, köztük a kisdobot, a marimbát, a vibrafont, de a
komplett dobszerelést is.
A bőgő nagymestere hatalmasat alkotott |
Ilyen csoda volt a tavalyi évben koncertet adó Bogányi Gergely zongorajátéka és ilyen volt Járdányi Gergely minapi hangversenye is a tapolcai zeneiskola koncertbarlangjában . A tapolcai szinten nem mindennapos zenei eseményről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A művész játékát ugyanis a tökéletes hangszeres, technikai tudáson túl valamiféle tekintélyt parancsolóan magas szintű muzikalitás, zeneértés jellemezte, amely képes volt eljutni a közönség lelkéhez. Járdányi Gergely a koncert első részében Hans Fryba-, J. S. Bach-, Maurice Ravel- és Járdányi Pál-műveket adott elő, részben saját, részben Ludwig Streichner átirataiban.
A hangverseny második felében Giovanni Bottesini, a 19. század nagy
olasz gordonművészének, zeneszerzőjének műveit tolmácsolta Járdányi.
Játékához mindvégig kitűnő zongorakíséretet adott a szépségével is
hódító Várhalmi Vera Liszt-díjas zongoraművész. A lenyűgözött
hallgatóság vastapsa természetesen nem maradt el.
Megérdemelt taps a marimbakoncerten |
Adventi csokor |
Húszéves évforduló szép hangversennyel |
A volt igazgató megjegyezte, hogy a névadó domborműve is azt hivatott jelezni, hogy a fiatalon elhunyt Járdányi Pál szellemisége műveiben és így a tapolcai zeneiskolában tovább él.
Az ünnepségen részt vett a zeneszerző fia, Járdányi Gergely
Liszt-díjas bőgőművész és Bogányi Gergely Liszt- és
Kossuth-díjas zongoraművész. A két neves és tehetséges művész olyan
zenei ajándékkal lepte meg a közönséget a zeneiskola
hangversenytermében, ami igazán méltó volt a húszéves évfordulóhoz.
Mindkét művészt vastapssal jutalmazta a közönség. Az est folyamán
bemutatkoztak a szobi Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási
Intézmény növendékei is.Borsányi Gáborról is megemlékeztek a
zeneiskolában a kerek évforduló alkalmából
Ringató babának |
A belső erő örök értéke |
Az ünnepi, jublieumi hangversenyről lapunkban is
olvashattak már, de az elmúlt huszonöt esztendő legjelentősebb
eseményeiről készült összegzést csak azok hallották, akik ott voltak a
koncerten. Akkor Őri Jenő, a Járdányi Pál Zeneiskola
igazgatóhelyettese vállalkozott arra, hogy felvillantja a zenekar
életének legfontosabb állomásait.
Munkatársunk a sikeres hangverseny után Péni Béla karnaggyal
(aki egyben a zeneiskola igazgatója) és Őri Jenővel beszélgetett a
kezdetekről, az eredményekről és a zenekarról általában.
- A fúvószenekar megalakításának ötletét a Bakonyi Bauxitbánya
Vállalat akkori vezetősége is lelkesen támogatta, és a
hangszervásárlásokhoz, az együttes belföldi és külföldi utazásaihoz
több mint másfél évtizeden keresztül jelentős segítséget nyújtott.
Ebben az időszakban a Tapolcai Bányász Ifjúsági Fúvószenekar nevet
viseltük, így ismert meg minket a nagyközönség - emlékezett vissza a
kezdetekre Péni Béla.
A zenekar első fellépésére 1983. május elsején került sor, az akkori
15 tag részvételével. Az ütős szekciót egy pergődob és egy cintányér
alkotta. Aztán lassan, az évek múlásával a csoport rendszeres
résztvevője lett a bányásznapi ünnepségeknek, városi rendezvényeknek.
- Jelentős hatással volt a zenekar fejlődésére az első külföldi
utazás, a külföldi közönség előtt való bemutatkozás. Az 1988-as svájci
szereplésen a hallgatóság részéről megnyilvánuló szeretetet,
elismerést, biztató vastapsot nem lehet elfelejteni. Az együttes
létszáma ebben az évben már csaknem megduplázódott, hiszen 28 főre
bővült. A zenekedvelő közönség elismerése mellett azonban kíváncsiak
voltunk a szakma képviselőinek is a véleményére, így négy évvel később
át- estünk az első minősítésen és show kategóriában, valamint
koncertzenekari kategóriában is ezüstdiplomát szereztünk.
2001-ben következett a második minősítés, amikor koncertzenekari és
szórakoztató kategóriában kiemelt aranydiplomát kaptunk, továbbá
nemzetiségi kategóriában aranydiplomát. A harmadik minősítés az idei
év elején zajlott le, ekkor koncertzenekari és szórakoztató
kategóriában kiemelt aranydiplomával ismerték el a zenekar munkáját -
sorolta Péni Béla. Őri Jenő ehhez hozzáfűzte: - A fúvószenekar
negyedszázados csodálatos munkája, a tulajdonképpeni siker titka négy
fogalom köré csoportosítható. Ez a négy fogalom az érték, a közösség,
a közönség és a karnagy.
- Azt a zenei értéket, amelyet a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar
képvisel, azt a magas szintet, amelyet az ország amatőr ifjúsági
fúvószenekarai között kivívott magának, továbbra is meg kell őrizni.
Ehhez szükséges a jó közösség. Hosszú évek óta figyelem nagy örömmel
és csodálattal azt a belső erőt, amellyel a zenekar nehéz feladatokat
is könnyedén tud megoldani. Nagyon jó látni, ahogyan az idősebb
zenekari tagok fogadják, kezelik az éppen belépő fiatalokat, átadva
azt a hitet, amelyet ők is a korábbi generációtól kaptak. De nagyszerű
volt látni az évtizedek során, amint a tapolcai zeneszerető polgárok
közül egyre többen látogatták a koncerteket, volt, hogy az együttes
800 fős közönség előtt játszott Tapolcán a rendezvénycsarnokban.
Természetesen mindehhez szükséges volt a karnagy, Péni Béla
megszállottsága, az ügy iránt érzett feltétlen tisztelete, az egyre
jobb zenekari hangzás elérése érdekében vállalt rengeteg pluszmunka, a
huszonöt év alatt megtartott rengeteg próba, a szabadidő jelentős
részének feláldozása, az együttes folyamatos vezetése, menedzselése,
koordinálása - hangsúlyozta Őri Jenő.
Aranydiplomások ünnepe |
Közös koncert |
A zenei világnapi koncert második részében a tanárokon volt a sor. Haga Kálmán harsonán, Mózner Miklós zongorán Marcello e-moll szonátájának első és második tételét, Román Iván hegedűn, Kovács Adrienn csellón, Müller Ilona zongorán Haydn Capricció-ját adták elő.
Mindennapjaink része a zene |